Catégorie : Poésies

F… fizi fann fwa frèw! (Pou sonjé Fiziyad Chalvet Février 74)

— Par Daniel M. Berté —

Fout yo pé di !
Fann tèt nèg ki té ka lité
Fal ouvè douvan bal fizi
Fè pran lanmè sèvi savann
Fizi fann fwa frèw!
Fas-a-fas fatidik !

Fout yo séléra !
Frèt an tan lesklavaj
Fizi pandan la grèv
Férosité jandam palé
Fizi fann fwa frèw!
Fas-a-fas dramatik !

Fout yo isalop!
Fouté bal an tjou nèg
Fè Ilmany pran plon
Frè Marie-louise tonbé
Fizi fann fwa frèw!
Fas-a-fas ki trajik!

Fout yo méchan !
Fè manman pèd lakat
Fas a doulè lanmô
Frè èk sè an lapenn
Fizi fann fwa frèw!
Fas-a-fas patétik!

→   Lire Plus

Lagrèv Févrié 1900

— Par Daniel M. Berté —

Matnik an diznèfsan, té ni tranndé komin
Diznèf mil ekta kann ka kouvè péyi-a
Ni santrèz distilri ek an ventèn lizin
Wé ! wé ! wé ! wé ! sik épi ronm té ka fè siwawa

Dis fanmi gwo mòdan ki la ka profité
An boul trayè pòv ka viv an délala
Sitiyasion kritik, tousa pé pa diré
Wé ! wé ! wé ! wé ! lajan ek lanmizè té ka fè gro konba

Lendi senk Févriyé an lagrèv démaré
Pa koté Marigo ek pa bò Sentmari
Patron pa ka tann hak pou dé fran yo mandé
Wé ! wé ! wé ! wé ! Lé posédan YO piès pa lé moli

I vini gèv mawchant, désann jis Larenti
Gouvènè Gabrié di jandam ek sòlda
Pa koté Trinité lé grévis YO sézi
Wé ! wé ! wé ! wé ! Lé gouvernan YO ka ba’y balata

Lagrèv maché o nòw jis koté Makouba
Grévis pati Wobè pou Galion Trinité
La gèv maché o sid jis bò lizin Fanswa
Wé ! wé ! wé ! wé ! Lé posédan YO piès pa ka ladjé

Liétènan Kahn prétann ki i té atatjé
Ba solda’y lòd tiré dan lafoul ki té la
Ek té ka diskité épi mè Ofanswa
Wé !

→   Lire Plus

Vidé Kannaval (ba Cham)

— Par Daniel M. Berté —
 
Travesti… pou gran ék piti… pa rété-la ! sòti !

« Jilo, Jilo ! dé boul ! Konmen boul papaw ni ?! »
Bwabwa… an vidé séy ki wa… ou pé di sa papa !

« Lapooo déchiré ! Lapo bonda vaval déchiré !»
Djab-rouj… ka sôti jis Mòn rouj… abiyé toutan rouj !

« Ou ! ou ! vwasi le lou ! Ou ! ou ! vwasi le lou ! » 
Karolin-zié-kokli… i ka pòté nonm-li… ki boulé o wiski !

« Banmba kola ! Ròzémé, Ròzémé manmay-la ! »
Mèdsen-lopital… ki sòti Bodkannal… pou kouri kannaval!

« Mi bissuiya ! Rosé ! Yanna pou lé zanfan ! Rosé ! »
Mawriaj-birlès… yo ka fè an lanmès… pou an béni-konmès !

«Rena ou anmen poul ! Lanméri Fodfrans-la, sé pa an poulayé »  

Moko-zonbi… ro anlè échas-li… mé fo pay brè mabi !

«Di-mwen ki moun ki fèw-sa ? !  Blé pal, blé fonsé manman ! »
Rèn… bel kon lalin plèn… doné vou donk lapèn !

« Papiyon volé ! Sé volé nou ka volé ! »
Brosé-kléré… nétwayé-astitjé… tout model de soulié !

« Chooo kakao ! Cho cho cho kakao ! »
Filé-kouto… an lanmel épi dlo… pou sizo ek kouto !

« Mas-koulou pété popo ! Mas-koulou pété popo ! »
Matlo-sou… simié brè dis ti-kou… pasé an sèl madou !

→   Lire Plus

Sargas sakré anfandgas !

— Par Daniel M. Berté —

Sargas ! sakré anfandgas !
Ou ka antré an didan nas
Ek fè péchè fè lagrimas
Anba lanmè o an siwfas
Ou ka otjipé anlo plas

Sargas ! sakré anfandgas !
Bòd lanmè ou rivé an mas
Ek fè tjilé lé pli korias
Ou ka jennen la popilas
Ou fètchiant manzè Sargas

Sargas ! sakré anfandgas !
Douvan’w ayen pa touvé gras
Ni pwason ki an mové pas
Ni moun ka di élas élas
Afòs ou ka otjipé plas

Sargas ! sakré anfandgas !
Dèyè’w moun sé pati lachas
Fè’w dégajé san kité tras
Mé ou ni an lodè vinas
Ki ka fè yo fè lagrimas

Sargas ! sakré anfandgas !
Ou la kon an gro karapas
Ki pou moun sé an vré minas
Men pa bliyé sakré rapas
Ki tou las tou kas ek tou pas

Daniel M. Berté 230118

→   Lire Plus

Bònané an 2018

— Par Daniel M. Berté —
Bònané an Janvié pou lé jen kon lé vié
Bònané an Févriyé pou lé vié montré-yo lanmitjé
Bònané an Maws pou lanmitjé pli fò ki lé ti-faws
Bònané an Avril pou ti-faws pa anpéché litil
Bònané an Mé pou litil sa lyennen épi labonté
Bònané an Jen pou labonté jouenn épi li bien
Bònané an Juiyé pou li bien mennen lé bon lidé
Bònané an Out pou bon lidé pòté-nou jik an bout
Bònané an Sèptanm pou bout èk bout mété kò-yo ansanm
Bònané an Oktòb pou ansanm nou rété di labwin-di-swè jiska lòb
Bònané an Novanm pou lòb ritouvé-nou sanblé obò an flanm
Bònané an Désanm pou flanm la Libèté kléré sa ki ni nanm
Bònané ba tout nanm an tout manniè ek toulong
Bònané toulong an Démildizuit

Daniel M. Berté 10118

→   Lire Plus

2018 : Les voeux de Patrick Mathelié-Guinlet

— Par Patrick Mathelié-Guinlet  —

Si de l’an deux mille dix-sept
vous avez par-dessus la tête
de choses trop lourdes à porter
et de situations pas nettes…

Ou si vous avez plein le dos,
marre des problèmes et des maux
qui vous pèsent tel un marmot
que l’on aurait pas désiré…

Alors laissez-en s’estomper
dans le flou tous les souvenirs,
regardez la mer et rêvez,
repeignez les murs en couleurs

et oubliez tous vos malheurs !
Après tout, il vaut mieux en rire,
danser, boire et faire la fête
pour à pieds joints, hop là, sauter,
délesté de vos idées noires,

sans aucun regret ni mémoire
mais rempli d’un nouvel espoir,
dans cette année deux mille dix-huit
que je vous souhaite la meilleure
en attendant d’en voir la suite

Télécharger la composition ci-dessous :

→   Lire Plus

Woulo pou 2017 !

— Par Daniel M. Berté —
Wopso ! Nou fè kannal !
Woy ! Chofè ! Dènié jou lanné-ya !
Wou pou pran pokosion
Wonm-la rété bwè sa !
Wi mon boug pran gad !
Wiski pa menm palé !
Wola ! Tansion ! Ni moun abò !
Woyoyoy ! Ralanti !
Wè ! Moli an may !
Woulé loto-a bien !
Wayayay! Ou lé tjwé-nou !
Wooo! Ou pa lé tann!
Waymanman ! Mi nou mò!
Way ! Mondié mété lanmen!
Wond, wond mon boug !
Wondi misié !
Wondiiii !!!
Wéééé! Nou pasé bel!
Woy-woy ! An prèl nou rété pri !
Woulo !!!
Woulo pou 2017 !

Daniel M. Berté 281217

→   Lire Plus

Désanm 59 (Pou lé Manmay lékol)

— Par Daniel M. Berté —
An Désanm Senkant-nef
An gro voukoum pété
Pou an zafè Vespa
An Zorèy té jété

Tout Foyal anlè nef
Pas lézotorité
Fè CRS ba’y bwa
Pou té fè Nèg kalmé

Lepeup di i Wa Tref
Pran zouti tout kalté
Pou désann o konba
Pou pé sa rézisté

Ni ki pran pipibef
Dot ki mété difé
Adan konmisawria
Pou Polis dégajé

→   Lire Plus

Frèw Frantz…

— Par Daniel M. Berté —

Frèw Frantz…
Wou nonm lavayantiz ki disidans alé
Wou épi Mèt Manville ki pati pou lité
Wou ki sé chaltouné ba pèp kolonizé

Frèw Frantz…
Wou flanbo ki kléré konsians lé Felaga
Wou psikiat ki pansé lé nanm an délala
Wou ki pou la Libèté mennen an gran konba

Frèw Frantz…
Wou ki té ni vizion ka touché lorizon
Wou nonm ki travay red ek angagé’w a fon
Wou nonm ki wè lézòt kon nonm an pozision

Frèw Frantz…
Wou ki djérié silex misié Emé Sézè
Wou ki té gid-flanbo lé mas ki an malè
Wou lotè tex fondok gran mapipi matjè

Frèw Frantz…
Baw frèw Frantz Fanon, nonm ka entérojé
Baw frèw Frantz Fanon, bien ba man ka salié
Baw frèw Frantz Fanon lonnè épi respé

→   Lire Plus

Jou tala, 5 Désanm 2013…

— Par Daniel M. Berté —

I – Matnik…
 Le soleil arachnéen blessait furieusement la Terre à coups de rayons denses et amers et bleuissait douloureusement les cœurs… Jour de malheur…

Lèy té foukan dômi, lalin té ka lévé entjièt kon an tatjièt adan an finèt nèf, pou ba maléré an soufrans an ti dousin klarté… Jou movèzté…

Le soleil scorpionnite dardait ses rayons assoiffeurs qui brûlaient bêtes et roches, hommes et plantes dans sa géhenne infernale… Jour fatal…

Van lalizé té ka fàmen djiôl-I kon lanmen boug chis èk raden toutalafwa ki pa lé baw an sikdôj ajijéwè an akakwèl, èk tout dlo kouri séré dé dègré pli ba ki kabann vètè…. Jou malè…

Le soleil trigonocéphalique strangulait la souffrance gratellisée en fourmis rouges de ces êtres étranges des champs de cannes mortifères… Jour de chimère…

Latè fann kon zékal tôti, piébwa pèd fèy, Zandoli rantré majôl-yo èk arété pran glisad anlè fèy koko… Jou bobo…

→   Lire Plus

Le ciel de la philosophie, le sel de la poésie

 

— Par Nicolas Dutent —

Que pense le poème ? d’Alain Badiou. Nous, 192 pages, 20 euros

« La Cité dont nous venons d’établir le principe est la meilleure, grâce aux mesures prises à l’encontre de la poésie ». La citation est glaçante, comme un son perçant dans la nuit. Ce coup porté à la poésie, entendue comme mimèsis,​ ne vient pas de nulle part. Il est asséné par le premier philosophe, Platon, du côté d’Athènes, à l’époque classique. C’est à partir de ces prémisses, de cette méfiance lointaine qui ressemble désormais à un contentieux, que le philosophe Alain Badiou invite rapidement le lecteur à se frotter à sa problématique : Que pense le poème ? Il fallait un amoureux de la poésie et un philosophe savants pour démêler un tel nœud philosophique.

Voilà pour le décor. Mais quel paysage avons-nous sous les yeux ? Si la poésie compte encore des alliés, force est de constater que « le décompte culturel est oublieux du poème. C’est que la poésie supporte mal qu’on exige d’elle la clarté, l’audience passive, le message simple.

→   Lire Plus

Kimafoutiésa ?

— Par Daniel M. Berté —

Kimafoutiésa !? Koré Kréyol konsa !?
Kèlekeswa kaw fè pou korijé mwen
Man ka’y kontinié kozé Kréyol
Kwatès !? Kisaw kwè !? Kisaw konprann !?
Sakré kalté koumandè kontrolè kiw yé !

Kelkiswa kout-zié
Kisiswa kout-lang
Kelkanswa kout-djòl
Kekswa kout-kankan

Koumansifè !? Kapoté Kréyol konsa !?
Kèlekeswa kaw fè pou kontré mwen
Man ka’y kontinié kozé Kréyol
Keskiya !? Kisaw konprann !? Kisaw kwè !?
Sakré kalté kolokoto kriyonnè kiw yé !

Kelkiswa kout-règ
Kisiswa kout-lienn
Kelkanswa kout-baton
Kekswa kout Dirandal

Kimafoutiésa !? Kasé Kréyol konsa !?
Kèlekeswa kaw fè pou kadré mwen
Man ka’y kontinié kozé Kréyol
Kisa ki ni !? Kisaw kwè !? Kisaw konprann !?
Sakré kalté konparézon krititjè kiw yé !

Kelkiswa karès
Kisiswa kalen
Kelkanswa koulé
Kekswa koultans

→   Lire Plus

Amazone blues

— Par Patrick Mathelié-Guinlet —
Cancer naissant comme une rumeur maligne
qui porte atteinte à ma ligne.
Blanc-seing pour chant de rouge gorge déployée
car, à cent pour cent, mieux vaut en fou-rire qu’en mourir !
Concert du sang en cacophonie de cellules
emprisonnant, empoisonnant doucement mon existence…
Un essaim d’abeilles tueuses de rêves.
Le serpent croquant les pommes d’Ève
à lui en faire perdre la tête et l’Éden…
Et même si je suis de tumeur noire
parce que m’envahit la peur,
j’essaie néanmoins, sein en moins, de garder l’espoir
d’une vie meilleure grâce au soutien de mes sœurs…
Amazone pour un A.R.C. qui n’est pas en ciel,
qu’allais-je faire dans un coupe-gorge tel
que je ne m’en sortirai pas sans soutien ?

 

Lire le dossier Villa Woz

 

 

→   Lire Plus

Irmaria ! M… !

(Mim !, pou Manma’y matjilpaté Lakarayib)

— Par Daniel M. Berté —
 

Irmaria
masakré
moun
ek mété
maléré
an mékontans

Machwè mòwtel ! Mawon méchanstèz!
Mach !

Machapia malélivé ! Mawon
méchanstèz! Mach !

Maboya maléfik! Mawon
méchanstèz! Mach !

Irmaria matjé mémwa-mwen
menm !

Irmaria méprizab « m’a
mouri »

→   Lire Plus

Sèptanm 70

— Par Daniel M. Berté —

An bonnè bonmaten
Yo kravaché Liben
Adan an gran chimen
Pa koté Omaren

Apré plent o dwayen
An tan ke sitwayen
Jistis pa fè ayen
Sinon lavé lanmen

Kou, i pa sipòtéy
Maintenon i frapéy
Lajistis kondanéy
Bagn Kayenn pou vréyéy

Kodé té ka vantéy
Kiy fè yo dékaléy
Laviè-Pilòt endéy
Ek mandé libéréy

Siwpriz di wayayay
Pli bel anba la bay
Telga épi Lacay
Fouté difé an pay

Révolté an pagay
Lévé faché an chay
Solda pa bay an may
Yo tjwé anlo manmay

Sé konba pou sonjé
Lonnè épi respé
Pou tousa ki goumé
Pou trapé libèté

 

Daniel M. Berté 210914

→   Lire Plus

Khokho, “An nonm véritab”

— Par Daniel M. Berté —
(Ba Joseph René-Corail)

Khokho keur-kawayib
Ki akroché an kò la konsians kiltirèl

Khokho konbatan
Ki kOJAMé épi kanmarad-li kont kolonializm katastrofik

Khokho keur-koubari
Ki kòlté épi an kalté kolè koré an zékal kòy

Khokho kok kalabray
Ki té ka dékatjé, dékalbiché, dékalé lé kotjen

Khokho kourajé kavalié
Ki koubaré, ki koré, ki krazé la kaponnri

Khokho keur de koko
Korias kon kòn-lanbi ek koul kon an karès

Khokho kriz-kolè
ki té ka kalé kiki lé kochonni-kouyonnè-koubarè

khokho kopen korias
Ki pa té kalmò ek ki té ka konbat lé makak-kastré

Khokho keur kanpèch
Ki té ka koupé-krazé la matiè pou dékoré ek eskilté an kalité

Khokho kokiyòl kokilanndòy
Ki kalté kalmisiré ki kolé-nou atè dépi ou kité-nou !?
Daniel M. Berté 130214

→   Lire Plus

Vakans fini

— Par Daniel M. Berté —

Jòdijou asou an ti-ban
Man ka sonjé an pli gran-ban
An bwa rèd épi twa kazié
Epi osi twa lankriyé

Apré vakans ki pran lavòl
Jòdi sé larantré lékòl
Prèmié dèvwar pou mèt lanbians
« Raconter vos dernières vacances »

Man pa pèd tan a réfléchi
Sa té tou fré dan mon lespri
Anni mété’y an machawriè
Pou té riwè kisa man fè

Man ka lévé o pipiri
Pou mwen alé jwenn lé zami
Ni adan ki préparé zen
Dòt ki za chajé lé kalen

Lé Djòlpòt ek kribich péché
Nou ka’y roti pou nou manjé
Apré yonndé planté-létjèt
An basen lariviè Motjèt

 

Epi nou ka tjuiyi tjénèt
Griyav, zikak, mango-sirèt
Ek osi i ni kous-kouri
Jandam-vòlè ek blag pou ri

Délè nou ka’y lachas sisi
O labalèt ou pièj-lagli
Oubien sé konba zandoli
Pou otjipé lapré-midi

Tan pou riviv sé moman-a
Lè-a pasé man pa wouè sa
Man pa ékri ! Man ka’y pini !
Lékòl-a rèd ! Vakans fini !

Daniel M. Berté 290817

→   Lire Plus

Yolè – Yolis

— Daniel M. Berté —

Kous siklis terminé, touw-dé-yòl balansé

Gran jé matinitjé tout moun ka aprésyé

Loko kon étranjé, tout manma’y za paré

Yolis asou latè, Yolè anlè lanmè

 

A penn lé kòk chanté, lé yolè za lévé

Apré ki yo prédyé ek an ti-tas kafé

Lé zòm ka atablé pou an ti-déjéné

Yolè anlè lanmè, yolis asou latè

→   Lire Plus

Place de la Bastille, Place de la Nation ou Place des Antilles…

À chacun sa place, sans perdre la face, sans contrefaçon…

— Par Patrick Mathélié-Guinlet —

On fête au quatorze juillet
en France la Fête Nationale
en l’honneur de la Liberté
de haute lutte récupérée
des mains du pouvoir Royal
avec en toile de fond
la prise d’une prison
comme le pétard mouillé
de cette Révolution
fêtée aujourd’hui par ses fils
avec des feux où l’artifice
l’emporte sur la réalité !

→   Lire Plus

Touw siklis Matnik (Ba Alfred Defontis)

 

— Par Daniel M. Berté —

Matériel astitjé, lé misk bien friksionné
Tout kourè konsantré, létap ka’y démaré
Ofisièl aligné, direktè kous paré
Vwatur suivèz kòné, lé moto ka fonsé
Karava’n za chapé, pou fè piblisité
Kado ka’y distribié, ba lé jenn kon lé vié

Ba yo chenn, pédalé
Touw siklis Matnik balansé

Pédal za ka tonbé, ti-mal chanjé braké
Chofè frennen souplé, le ploton ka rivé
Lé pwen-cho ka konté, ni dé prim a trapé
Ba’y kout chenn an monté, la désant déboulé
Fopla yo ka valé, an lin dwèt pa palé
Taktik étjip pozé, estratéji filé

Ba yo chenn, pédalé
Touw siklis Matnik ka pasé

Le piblik bien chofé, an solèy ka brilé
Bòd larout chak koté, i ka ankourajé
Epi dlo ka rouzé, lé siklis si yo lé
Fanatik bien rodé, lé radio ka djélé
Lé portab ka filmé, ayen fo pa mantjé
Kòmantè ka tonbé, tout moun spésializé

Ba yo chenn, pédalé
Touw siklis Matnik ka woulé

An chenn ki ka soté, an dérayè blotjé
An né-dèyè krévé, mékanisien rivé
Etjipié atardé, fo atann-li mésié
Bénévòl ka baré, lè lé boug ka pwenté
Ravitayman souplé, ouvè lésé pasé
Komisè énervé, vansé boujé woulé

Ba yo chenn, pédalé
Touw siklis Matnik ka rivé

Lé zòm ka transpiré, ni adan ki mantjé
Pèsonn palé ladjé, pa moli lé koursié
Men lé pli kourajé, pran douvan ka alé
Mi la lin-darivé, an sakré sprint lansé
Kronométrè mélé, foto-finich yo lé
Sa ki rivé prèmié, mandé vwatur balé

Ba yo chenn, pédalé
Touw siklis Matnik ka briyé

Daniel M.

→   Lire Plus

Grand deuil sur la poésie haïtienne et québécoise

— Par Robert Berrouët-Oriol, linguiste-terminologue —

Quelques jours après le décès de notre ami le poète Claude Pierre qui nous a laissés sans voix et les yeux rouillés d’une « brûlante salinité de l’absence » (Anthony Phelps), la disparition à Montréal, le 30 juin 2017, de l’un des plus grands poètes surréalistes haïtiens du XXe siècle, Serge Legagneur, plonge la poésie haïtienne et québécoise dans un grand deuil.

Né le 10 janvier 1937 à Jérémie, ville que l’on assure être celle des poètes, Serge Legagneur est l’un des membres fondateurs, au début des années 1960, du groupe Haïti littéraire aux côtés de Davertige, Roland Morisseau, Anthony Phelps, Auguste Thénor et René Philoctète. Pour se mettre à l’abri du terrorisme d’État institué par François Duvalier, il rejoint à Montréal, en 1965, ses amis poètes Émile Ollivier et Anthony Phelps qui ont dû eux aussi quitter l’île-prison duvaliérienne, liberticide et mortifère.

Avant son départ pour le Canada, Serge Legagneur a œuvré aux deux revues du groupe Haïti littéraire : d’abord « Prisme », revue sonore de radio Cacique fondée par Anthony Phelps. Radio Cacique animait, tous les dimanches, une chronique culturelle : trente minutes de poésie, un jeu radiophonique et une pièce de théâtre de trente minutes.

→   Lire Plus

Jwé mizik (Pou lafèt lanmizik)

— Par Daniel M. Berté —

Bat tanbou, tibwa, batri ek dé lanmenw

Pran siyak, bwa-ronflé, chacha ek dé pyéw

Mennen piano, violon, awmonyòm ek djòl-ou

Pòté tronpèt, sakso, tronbòn ek Zorè’y-ou

Epi klarinet, flit, awmonika ek dé ziéw

Plis djita, siyak, manman-kochon ek tout kòw

Mayé tousa an awmoni ek kadans épi lespriw

Pou mété bel anbians an lafèt lanmizik

Akòwdé !

Balansé lasòs !

Twa-kat !

Jwé misik !

→   Lire Plus

22 kout koutla pou 22 Mé

 — Par Daniel M. Berté —

22 kout koutla pou kapti an Afwik-la     

22 kout koutla pou gwan vwéyaj-la      

22 kout koutla pou la vant nèg-la    

22 kout koutla pou fè-cho mawkaj-la

22 kout koutla pou sèp-la      

22 kout koutla pou fwèt-la      

22 kout koutla pou kawkan-a       

22 kout koutla pou laba-la                   

22 kout koutla pou kolié an fè-a                   

22 kout koutla pou sé chenn-la                         

22 kout koutla pou lé kat pitjièt-la             

22 kout koutla pou amak-la                    

22 kout koutla pou bwenbal-a              

22 kout koutla pou bayon piman-a                   

22 kout koutla pou zorè’y koupé-a                     

22 kout koutla pou jawé koupé-a                         

22 kout koutla pou lapoud-la limen an tjiou nèg-la                 

22 kout koutla pou ribèl Sézè-a

22 kout koutla pou fannfwa mèt-la

22 kout koutla pou san-a ki tijé-a         

22 kout koutla pou sèl batenm-la man ka sonjé jôdi-a       

22 kout koutla pou 22 Mé 1848-la

     

Daniel M. Berté

→   Lire Plus

Son Tanbou 22 Mé

— Daniel M. Berté —

Tanbou 22 Mé ka bat an boul bon son…

Boudoung- Wap ! Boudoung-Wap !

Toumblak-blak ! Toumblak-blak !

Toum-toukoutoum ! Toum-toukoutoum !

Patak-patak-pak ! Patak-patak-pak !

Son fizi larazia adan péyi Lafrik

Son lang-Yo nou pa sav mé ki té ka bay lòd

Son kout baton an do pou té fè Nèg vansé

Son chenn ki maré Nèg kondi bèt yonn-a-lòt

Toumblak-blak, Toumblak-blak… Goré !

Son gran kannòt-bwa-a ka kratjé nuit kon jou

Son van ka fè gran-vwèl flaflaté san rété

Son kowdaj ka grensé an pouli mal grésé

Son chenn ki maré Nèg anlè gran lanmè-a

Plak-plakatak, Plak-plakatak… Latlantik !

Son ti-anmay ki fen ka kriyé an kal-a

Son Négrès ka pléré maren-Yo anviolé

Son Nèg ki tro majò Yo ka fouté an dlo

Son chenn ki maré Nèg an fenfon ladoulè

Bim-Bitak-Bitak, Bim-Bitak-Bitak… Masakrè!

Son djòl-Yo ka rélé pou la vant-o-anchè

Son koutla ka fann kann di lévé-o-kouché

Son fret-Yo an zo Nèg maten-midi-é-souè

Son chenn ki maré Nèg anlè labitasyon

Boudoum-bap, Boudoum-bap… Matnik !

Son lanng kréyòl nou fè pou té konprann kò-nou

Son chen-Yo ki ladjé an tjou Nèg ki foukan

Son kòn-lanbi Mawon ka sonnen la révolt

Son chenn ki Nèg pété pou trapé Libèté

Patak-kouloutak, Patak-kouloutak… Gaoulé !

→   Lire Plus

Sanmdi nwè

— Daniel Berté —
Emé ! O Emé ! Anmwé ! Soukou ! Nou pri !
An boul kalòt bilten-lapenn an djòl an Sanmdi
pou fè nou pèd lakat kon dé vié lanbi bat
Mé sa ki pèd lakat ?
Nou oben yo ?
O Emé ooo… Lévé!!! Ralé pié-yo !

Franz! O Franz! Anmwé ! Soukou ! Nou pri !
An lo kout-tjòk bilten-lapenn an bouden an Sanmdi
pou fè nou pèd larel ek trapé kakarel
Mé sa ki pèd larel ?
Nou oben yo ?
O Franz ooo… Lévé!!! Ralé pié-yo !

Edwa! O Edwa! Anmwé ! Soukou ! Nou pri !
An patjé kout-pié bilten-lapenn an tjou an Sanmdi
pou fè nou pèd lespri épi fè nou toudi
Mé sa ki pèd lespri ?
Nou oben yo ?
O Edwa ooo… Lévé!!! Ralé pié-yo !

Emé! Franz! Edwa! Anmwé ! Soukou ! Nou pri !
An vwéyaj won-bwa bilten-lapenn an tout kò an Sanmdi
Sa ki fè ki si fè nou antré an kolè,
ki lakat, larel, lespri, a tè,
garé an brèt-lin Yo
dé modi Sanmdi nwè ?!

→   Lire Plus