Étiquette : Daniel M. Berté

Kracha

— Par Daniel M. Berté —

Kracha

Kracha bet
Kracha dromadè
Kracha lama
Kracha kobra
Kracha zagriyen
Pas …

Kracha kolonié
Kracha rayisans
Kracha sipériorité
Kracha limiliasion
Kracha dominasion
Non !

Kracha nonm
Kracha mépri
Kracha lakolè
Kracha lensilt
Kracha rasis
Janmen sa !

Manman té ka di :
Man ka kraché atè, pa kité’y sek
Sé té pou’w ba kò’w balan
Lè’y té vréyé’w fè konmision
Respé pou’y souplé !

  Lire Plus

Wondin komin Matinin

— Par Daniel M. Berté —

Wondin komin Matinin

Man an pàn épi Sizàn dan an vàn Sentàn
Man kout-lanmen mayengwen ek yenyen Omaren
Man grafiyen Jilien an nen Voklen
Man kaka twa fwa Périola Ofanswa

Man vòlè penwobè bòdlanmè Wobè
Man maté Marité-gro-tété Trinité
Man kouri an lapli an lari Sentmari
Man koko pou zabriko an dalo Marigo

Man kwenyen Adriyen an bouden Loren
Man fent san krent an kolokent Baspwent
Man ba souba koutba Makouba
Man wè kokangnè atè Granriviè

Man brè sipè ek labyè Préchè
Man kolè lè man wè malfentè Senpiè
Man bonbé san tonbé ché Bébé Kawbé
Man pèn épi Jilièn an pitèn Belfontèn

Man kòkot Finot an lapot Kazpilot
Man pè léswè bò la kawyè Chelchè
Man ral mal chouval Bòdkannal Foyal
Man wenyen tet-pen bonmaten Lanmanten

Man bos san fos an ti-ros Dikos
Man gadé dé sikriyé volé Lavièsalé
Man monté milé a dé Twazilé
Man grenpé a pié koté Ansdawlé

  Lire Plus

Anba bonm

— Par Danile M. Berté —
Anba bonm

Boum ! Boum ! Boum !
Esplozion !
Gaza Liran Liban
Anba bonm

Bim ! Bam ! Boum !
Déblozion !
Nétanyawou ek Tromp
Ka pété bonm

Bang ! Bouf ! Blo !
Agrésion !
Sé pa kon dé piten
Ka alé pété-bonm

Vraoum ! Bunk ! Bing !
Abominasion !
Sé tyanmay lékol yo ka tjwé
Anba bonm

Vlouf ! Boudoum ! Krak !
Déflagrasion !
Malad kon bien-pòtan
Ka tonbé anba bonm

Baang ! Bunk ! Blendeng !
Dézentégrasion !
Kay lawout lavi
Ka krazé anba bonm

Boum ! Blo ! Boudouf !
Enplozion !

  Lire Plus

Lanmen-mwen

— Par Daniel M. Berté —
Lanmen-mwen

Bonmaten man lévé
Man gadé lanmen-mwen
Blan douvan, nwè dèyè
Ek an èm an mitan’y
Lanmen-mwen karésez
Ki ba madanm plézi
Fé-yo monté an syel
Janbé lakréyasion
Lanmen-mwen soulajez
Pou tjanmay’y-mwen malad
Ki té ni mal-bouden
Ek ba-yo an kalmant
Lanmen-mwen mawonnez
Ki trapé an koutla
Pou té sa dékalé
Pou té sa pété chenn
Lanmen-mwen djoubakez
Ki ralé an manch-wou
Ek tjenbé an tridan
Pou té pé travay tè
Lanmen-mwen nétwayez
Ka lavé ek froté
Ki rad ki kay ki kò
Pou ba-yo an propté
Lanmen-mwen matjez
Ki pran stilo, papyé
Pou endé-mwen trasé

  Lire Plus

« Eskandal an kannaval »

— Par Daniel M. Berté —

Bwabwa té dédjizé an kostim prens wayal
I ponmet
Mariyàn mennen’y dansé an bal
Ladjables ki tann sa fè an gro eskandal
Ek mété’y a djélé ki sé li fanm
Vaval
Ki i pa ka’y pran kòn pou vakabòn Foyal
Ek ki kannaval-a sé pa an bakannal

Pawol monté-désann an model radikal
Ek pawol mennen kou, sa sé bagay fatal
Lé dé bougres ploté an manniè enfernal
Kout-pyé kout-tjok pati yo tonbé an kannal
Ladjables balansé an kout-jounou an fal
Mawyàn ki pa manchot fè’y wè trannsis zétwal

Té ni kout-dan osi, bref sé té latotal
Pies moun pa séparé, yo di sel fanm fatal
Ki pé pran an konba andidan kannaval
Toutefwa-sepandan té ni yonndé timal
Ki pou yonn ki pou lot té pré a ba’y an pal
Men apré réfleksion, yo di sa tro kouchal

Makoumè ek Malprop di sa libidinal
Moko-zonbi réponn sa pa orijinal
Ki pa ni pies rézon an vié fanm véjétal
Prétann alé zouké épi wa kannaval
Karolin-zyé-loli touvé sa imoral
Matlo-sou li-menm di i san-fouté-pa-mal

Edmond Evrard Suffrin di sa poligamial
Papa-Djab aplodi mi dé fanm ki brital !

  Lire Plus

Nouvo Woch

— Par Daniel M. Berté —

Nouvo Woch

Atansyon-pokosyon-lapo-lonyon sé jou tala…

 

Woch ka volé
ka vòltijé
ka simewjé anlè lepeup

Woch pawol dlo
pawol flo
pawol blo ka tonbé an jaden lepeup

Woch watsap
fésbouk
iks ka antré adan kay lepeup

Woch féknwouz
gorafi
troll ka tronpé lepeup

Woch konférans
enterviou
trak ka terbolizé lepeup

Woch ponmes
ti-tap-an-do
dèmen-gratis ka rivé an kwayans lepeup

  Lire Plus

Mové bwi

— Par Daniel M. Berté —

Mové bwi

« An bann bandi bandé mété bankoulélé san bekmè ni baramin.
Yo ba Matnik bon baton épi fè’y bastjilé dan la bandisité. »
Kronik bandisitay

Po ! Po ! Po !
Mami di sé fizi !
Sizi di sé péta !
Yonn tonbé blo !

Pan ! Pan ! Pan !
Mami di révòlvè !
Sizi di fédawtifis !
Yonn tonbé bouf !

Touwf ! Touwf ! Touwf !
Mami di sé kalach !
Sizi di sé banboch !
Yonn tonbé bong !

Rrratatatatatatatata !
Mami di mitrayet !
Sizi di sé lafet !
Yonn tonbé bidim !

Boum ! Boum ! Boum !
Mami di sa sé bonm !
Sizi di sé labonm !
Yonn tonbé boudoum !

Dong ! Dong ! Dong !
Mami di sa sé gla…
Sizi pa di… Yo tjwé’y…
Kloch ka di Yonn pri… Yonn pri…

Enben ! Enben ! Enben !
Mami la ka pléré…
Sizi ki ped lavi…
Dlo-zié’y ka néyé tjè’y…

Daniel M. Berté 140126

  Lire Plus

Lanné 2026

— Par Daniel M. Berté —

Lanné 2026

An Matnik démilvennsis
Volonté pou pé réyisi

Pou zot lé fi ek lé fis
Kouté bien sa man ka di

Sinon kon tout mové trapis
Tonbé zot ka’y kon bet modi

Kom konsey man ni sis
Tandé pawol filozofi

Yonn : Fo arété lé vyé vis
Pratitjé toulong la verti

Dé : Fo pa zot rété tris
Boustjilé lé tablati

Twa : Fo pa fè kon moun chis
Distribyé sa zot chwézi

Kat : Fo soté wo kon pis
Montré zot pa dé molpi

Senk : Fo rayi lenjistis
Bandé vidjò kon mapipi

Sis : Fo sa fè sakrifis
Goumé red pou zot sa ni

Démilven i ni an plis
Sonjé a bien réfléchi

Zot ka’y ni bel bénéfis
Pou pé sa bien aji

Lanné tala démilvennsis
Mòdé fò adan lavi

Daniel M. Berté 010126

  Lire Plus

Ay ch… ti chènapan !

Ay ch… ti chènapan !

— Par Daniel M. Berté —

Ay chèché an chapo
sòti an soley cho-a… ti chènapan !

Ay chayé an syo dlo chè
ba manman’w chéri… ti chènapan !

Ay chiré bon chimiz mwen-a
an didan pyé chadek-la… ti chènapan !

Ay chasé bel chivalié
épi chaspo’w… ti chènapan !

Ay chajé vié chawrio-a
san fè lo chèlèlè’w-la… ti chènapan !

Ay chennen ti chouval-a
pou’y pa alé an chan chou-a… ti chènapan !

Ay chwézi an bon chimen
pou’w pa vini an chien… ti chènapan !

Ay chanté épi chaplé’w
pou Satan pa chanboulé’w… ti chènapan !

Ay chwézi an chaspann
Pou sa plen an chop dlo… ti chènapan !

  Lire Plus

Lé zo

— Par Daniel M. Berté —

Lé zo

Lé zokasé é lé zokrazé
Ka fini kon dé zékal-zé

Lé zoprimé é lé zoprésè
Ka maché an lari présé

Lé zoditè é lé zoditris
Ka kouté lé nouvel ki tris

Lé zotolan é lé zobwa
Ka viv ek pitjé anba bwa

Lé zomilé é lé zobef
Ka konsomé épi chini-tref

Lé zotaj é lé zotajè
Ka fini kon dé nofrajè

Lé zoranj é lé zopoul
Ka distribié an didan lafoul

Lé zoraj é lé zokaz
Ka rivé an mitan lakaz

Lé zorib é lé zozo
Ka fouté kò-yo atè blo

Lé zozio é lé zotè
Ka vwayajé lwen an wotè

  Lire Plus

« O Wa Béyanzen ! »

— Par Daniel M. Berté —

O Wa Béyanzen !

O Ahidjéré Béyanzen
Di bel péyi di Dahomey
Yo fè’w foukan ek ekzilé’w
A Fodfrans an Matinik

Kon Toussaint-Louverture
Ki pété chenn an Haïti
YO fè foukan tou ek ekzilé
A Fort de Joux dan le Jura

Kon l’Emir Abdelkader
Défansè l’Algérie
YO fè foukan tou ek ekzilé
An France adan chato d’Amboise

 

Kon la rèn Ranavalona
Di bel zil Madagascar
YO fè foukan tou ek ekzilé
Dan lavil blan Alger

Kon l’Almamy Samory Touré
Di lanpiw di Mandinka
YO fè foukan tou ek ekzilé
Dan zil Missanga o Gabon

Kon Ére Ham-N’Gui
Lanprè adan péyi’y Annam
YO fè foukan tou ek ekzilé
A El Biar an Algérie

  Lire Plus

Man ka kriyé

— Par Daniel M. Berté —

Man ka kriyé

Adan kabech-sisi mwen
Ek épi djel kalé mwen, man ka kriyé
Man ka kriyé ba tousa lapawol-yo kadnasé
Ay ! Way ! Wayayay ! Anmwé ! Wélélé !

Adan kabech-zandji mwen
Ek épi djel krazé mwen, man ka kriyé
Man ka kriyé ba tousa
YO maré andidan kal bato
Ek fè-yo travèsé gran loséan blé-a    

Adan kabech-kolibri mwen
Ek épi djel pété mwen, man ka kriyé
Man ka kriyé ba tousa négriyé fouté an dlo
Ek néyé san kwa senmitjè Latlantik

Adan kabech-zandoli mwen
Ek épi djel mitilé mwen, man ka kriyé
Man ka kriyé ba manman ek sésé
Maren-
YO anviolé pou té sa pran pyé-YO

Adan kabech-zòfi mwen
Ek épi djel brilé mwen, man ka kriyé
Man ka kriyé ba tousa
YO vann akondi bet
Ek fòsé-yo travay pou ayen san manman      

  Lire Plus

Man ka lévé

— Par Daniel M. Berté —

Man ka lévé

Ou za ba-mwen bon kalot
Fè tet-mwen tounen douvan-dèyè
Konsi larivyè Lakapot
Ka monté Mòn Balé an awryè

Ou za fouté-men bel gojet
Fè-mwen tonbé anlè bonda
Ek trapé an kalté falfret
Ki kité-mwen an dézawa

Ou za ba-mwen met kakan
Fè-mwen makaté djòlanba
Epi pèdi tout balan
Ek vini kon an ababa

Magré tousa
Man…

Ou za ba-mwen palaviré
Bat-mwen kondi an vié lanbi
Epi fè-mwen kriyé anmwé
Ek fè-mwen rété bigidi

Ou za ba-mwen model kout-pié
Fè-mwen drivé anlè do
Epi pété bò lé dé zié
Ek osi kasé yonndé zo

Ou za fouté-mwen bon kout-tjok
Fè-mwen maté adan dalo
Mantjé fè-mwen vini enpiok
Epi rann-mwen kon an zéro

  Lire Plus

Annou fè

— Par Daniel M. Berté —

Nou za pran trop fè
Kò nou ka chayé fè
Tankou yon pyes anba présyon

Fok sòti anba fè
Pa janm pè pété chenn an fè

Fok pran koutla an fè
Fok pran nenpot koko-fè
Annou fè
Pou nou fè sa nou sa fè
Pou nou fè sa nou pou fè

Zel nou pa fet pou chenn
Nou fet pou volé lwen
Soley cho ka tann nou dèyè montay

Fok sòti anba fè
Pa janm pè pété chenn an fè

Fok pran koutla an fè
Fok pran nenpot koko-fè
Annou fè
Pou nou fè sa nou sa fè
Pou nou fè sa nou pou fè

 

Daniel M. Berté 31025

  Lire Plus

Chanté Manman

— Par Daniel M. Berté —

I za chanté Manman…
Chanté ki pasé fioup ek foukan an gran van
Chanté ki anchouké an fondok mémwa-mwen
Chanté a pawol vid ka bouché tou lavi
Chanté a pawol lou ka pézé an lavi
Chanté a mizik dous ka fè an nanm volé
Chanté a mizik cho ka fè tout kò’w vibré

I za chanté Manman…
Chanté ka rakonté malè ek lanmizè
La jwa ek la djèwté, lanmitjé ek lanmou
Asiz anlè ti-ban’y, douvan an basin rad
Eti ki tjim-savon’y té ka fè an rifren
Lè’y ka tjotjo lenj-la, lè’y ka froté lenj-la
Lèy ka fésé lenj-la anlè wòch lariviè

I za chanté Manman…
Anba Maframé-a, adan solèy cho-a
Chanté ki ka pléré Lafrik ki Nèg kité
Chanté ka rakonté Latlantik moun néyé
Chanté ki ka palé Lanmérik ka frété
Chanté ki ka raplé Nèg-mawon ki chapé
Chanté ki ka montré chenn ki zèsklav pété

  Lire Plus

Tan bad

— Par Danile M. Berté —

Tan bad

Nou za pasé dé tan ki bad
Dot mové tan ki siper bad
Eti sé pa té kouyonnad
Lavi sé pa té kalvakad

Nou za sibi tan ladérad
Ladjoukan épi boul brimad
Eti nou pran bon andjélad
Siplis kout fret an dékalad

Nou za viv lé tan mizérad
Tranmanntè siklòn volkannad
San brè san manjé ek san rad
Ek nou rété pou la plérad

Nou za wouklé tan kovidad
Kriyé an tan klòwdékonad
Sonbré adan tan sawgasad
Toufé an tan lé brim-de-sad

Nou za brilé tan barikad
Lé manmblo pa fè rigolad
Lakrimo an tjou kanmarad
Radaw ka fini an griyad

Nou rivé an tan fiziyad
Kalach révolvè mitrayad
Drog vol moto chenn an kaskad
Sé senmitjè pou la plérad

Daniel M. Berté 100925

 

  Lire Plus

Man tann di

— Par Daniel M. Berté —

Man tann di
Ki fo kouté pou tann
Ki fo tann pou konprann
Ki fo konprann avan di

Man tann di
Ki sé pa tousa ou tann pou di
Ki sa’w tann ou pa oblijé di’y
Ki vomié bien tann sa ki di avan’w di

Man tann di
Ki ou pé di sa’w pa tann
Ki ou pé tann sa ki pa di
Ki sé pa toudi di, sé bien di ki di

Man tann di
Ki menm si’w ni la tet di
Kon tala ki té di « la-tet-di-jé-ni »
Ki ou pé tann sa ki di

Man tann di
Ki lè milé tann kout tonnè mwa dawou
Ki i ka drésé dé zorey-li pou mié tann
Ki sé pa pou otan i ka di

Man tann di
KI sé pa jou ou lévé gro pwa ou ka trapé grodi
Ki sé pa jou ou manjé tè ki bouden’w ka grosi
Ki bef pa janmen di savann gran mèsi

Man tann di
Ki moun a djol pann pa ka pran konmédi
Ki sa mel ka di anlè, pa sa’y ka di atè
Ki bo tjou bouwo ou pann, pa bo’y ou pann

  Lire Plus

Lè lavi-mwen…

Lè lavi-mwen…

Lè lavi-mwen blotjé an gran-chimen kèsion
Epi rété kwensé an kannal ladévenn
Pou ouvè lespérans
Pou mwen pé ba’y douvan
Man ka ritann Gran Manman

Lè lavi-mwen doubout an mitan an lannuit
Ka chèché lékilib anlè fil lanmizè
Pou rété an konsians
Pou pa trennen atè
Man ka rili Gran Sézè

Lè lavi-mwen blotjé dèyè gro pil woch-la
Paré a néyé kò’y an gran lanmè blé-a
Pou ripran an balans
Pou ritouvé larel
Man ka rili Gran Zobel

Lè lavi-mwen asiz anlè ti-ban katjil
Ek ka pléré gro-tjè plonjé adan malè
Pou genyen délivrans
Pou pa fè mové-san
Man ka rili Gran Glisan

Lè lavi-mwen kouché an kabann la détrès
Ka goumen pou pa mò adan gouf ladoulè
Pou trapé an ti-chans
Pou mwen pé sa di non,
Man ka rili Gran Fanon

Lè lavi-mwen maré épi lienn lasoufrans
An fenfon an lajòl éti ka mantjé lè
Pou pé fè pénitans
Man ka ritann Gran manman
Di-mwen : « Kouté lé Gran »

Daniel M. Berté 80419

  Lire Plus

Balata

— Par Daniel M. Berté—

Balata

Mi mwen
ti-Balata
ka lévé an bon tè
épi bon bwa vayan
ek sèv an vidjòzté
an voukoum laviya
ay! Balata bel bwa !
Mi mwen
bodzè Balata
ka balansé la kadans
anlè an pyé dansé
adan van lalizé
toumbélé an nowdé
adan soley kouchan
suiv si’w pé
man douvan
Mi mwen
bel Balata
gro-zé-gran anba bwa
bien rasiné an tè
tet-mwen ka touché siel
ka ba bon moun lonbraj
ka pran nich bel zwézo
and vlopans bra-branch-mwen
Mi mwen
gran Balata
kout rach ka dékalé
légorin dékoupé
an pout ek planch pou fè
a kout mato ek mayé
kloché légliz Sentespri
siklòn mové krazé apré
Mi mwen
souch Balata
doubout anba lapli livènaj
ka ladjé gro dlo pou néyé tjè-mwen
Souch miné pa anba
paw an nich poulbwa fen
lè’w wè’y I za tro ta
I za tro ta pou mwen

Daniel M. Berté 270225

  Lire Plus

Man ka kouri lannuit

— Par Daniel M. Berté —

Man ka kouri lannuit
Pou bonmaten lévé
Adan an lawouzé lespwa
Ba tiyanmay gazawi
Ki latranblad ka pran

Latranblad kakarel
Anba bonm ka tonbé
Akondi siel krévé
Ek ki ka déblozé
Anlè tet-yo touni

Adan an rev krévé
Kon izotewm krévé
Kondi filé krévé
Ki pran pwason krévé

Man ka kouri lannuit
Man ka kouri lannuit
Dan lapli bètafé
Ka mété an klewté
Dan lisidité-mwen
Dan lenpidité-mwen

Tout kakolè ka fè kakol
Tout konbatan ka konbat
Epi an lespri powézi
Pou di sa yo pé pa di
Men ki alantou-nou

  Lire Plus

Fété an mizik

Fété an miziké
(Pou lafet lanmizik)

— Par Daniel M. Berté —

Fété an miziké
Chanté an jwayezté
Dansé an wélélé

Tanbou an woulman
Tibwa an batman
Bèlèé an mouvman

Viyolon an charangas
Trompet an descargas
Salsaé an bel pas

Flit an boléro
Klarinet an tango
Bidjiné an blogodo

Tronbòn an tjatjatja
Sakso an mazouka
Zouké an lafouka

Kloch an konpa
Bonngo an soka
Sloé an rimen-bonda

Batri an wòkannwol
Bas an dannsol
Valsé an fanm fol

  Lire Plus

Papa p

Par Daniel M. Berté

Papa protektè ka véyé anlè-nou
Kon manman-poul ka ba piti’y lanmou

Papa pinisè épi o san rézon
Ki ka wacha-wacha pou an wi pou an non

Papa pawolè chef an lison lavi
Ki ka montré larel pou vansé san fébli

Papa piétè ki ni lanmen fèmen
Ki ka viv o dépan ek pa ka ba’y ayen

Papa prélè a bel ganm bel kanman
Ki ni an gran bel tjè ek ki charmé manman

Papa pariè ka jwé kok ek chouval
Ka bliyé ménaj-li é pa ka ba’y an pal

Papa péyè ki ka pété grenn-li
Pou pé sa fè lajan pou nouri lafanmi

Papa protektè pinisè pawolè piétè
Prélè pariè o péyè sé toujou an papa

Daniel M. Berté 130625

  Lire Plus

Kòn-lanbi

— Par Daniel M. Berté —

Bou-ou-ou-ou-ou !
Touououououou !
Toutoutou-ououou !
Tou ! Tou ! Tou ! Tououou !

Lé grangrek dénonmen’w Strombus gigas
Yo kriyé’w Caracol pa bò Nicaragua
Butoto Bénézwel, Cambombia Panama
Carrucho Potorik ek Cobo a Kiba

Queen conch sé non yo ba’w adan péyi anglé
Pa koté Matinik ou sé an Kòn-lanbi
Ou dan léritaj-nou dépi Kalinago
Pou té sèvi manjé an lasos pimanté

Épi pou té sa fè braslé ek bel kolié
A lépok ladjoukan ou sèvi Neg-mawon
Pou té kominiké épi fè gawoulé
Pou yo té sa trapé an wouspel libèté

Ou matjé lé moman potalan lavi-nou
Di nésans a mayé, rivé jik a lanmò
Ou té la lè péchè té ka sòti lapech
Ou té ka ba’y signal larékot bokodji

  Lire Plus

« Péplé la révolt »

— Par Daniel M. Berté —

Nou za péplé la révolt
An voum ek an voukoum
An dézodman ek gawoulé
An lensireksion ek rébélion

Nou za péplé la révolt
Epi baton ek koutla… Frapé !
Epi pawol ek matjé… Kouté !
Epi san ek viktim… Sonjé !

Zeslav za péplé la révolt
Anlè bato lé négriyé… Lévé !
An bitasion kolon bétjé… Difé !
An mawonaj foukan alé… Chapé !

Neg za péplé la révolt
An 1848 yo lévé yo krazé… Raché !
An 1870 yo lévé yo brizé… Koupé !
An 1900 yo lévé yo grévé… Tiré !

Fanm-nonm za péplé la révolt
An 1935 yo maché an grèv lafen… Libéré !
An 2009 yo kriyé kont la profitasion… Bésé !
An 2025 yo protesté kont lavi chè… Chawjé !

  Lire Plus

YO vòlè la limiè

— Par Daniel M. Berté —

YO vòlè la limiè

YO vòlè la limiè
Man adan gran fènwè
Man kon papa-vètè
Ka ranpé anba tè

Dépi sétè-di-swè
Bètafé pa wè klè
Kabritbwa ni gro-tjè
Zagriyen an priyè

Sé an sel gran nwèsè
Ki ka vlopé Latè
Ka pati ora tè
Ka monté jik anlè

Tout ti zétwal pran pè
Man Lalin fè dèyè
Lédéef a larè
Pil ek lanp bat dèyè

Pran-nou Manman-Latè
Fè-nou janbé lanmè
Epi fret ek mizè
YO fè-nou djoubak tè

Pou lang YO met bawriè
Pou mes fè machawriè
Fè-nou obliyé yiè
Mété-nou an malè

  Lire Plus