Lagrèv Févrié 1900

— Par Daniel M. Berté —

Matnik an diznèfsan, té ni tranndé komin
Diznèf mil ekta kann ka kouvè péyi-a
Ni santrèz distilri ek an ventèn lizin
Wé ! wé ! wé ! wé ! sik épi ronm té ka fè siwawa

Dis fanmi gwo mòdan ki la ka profité
An boul trayè pòv ka viv an délala
Sitiyasion kritik, tousa pé pa diré
Wé ! wé ! wé ! wé ! lajan ek lanmizè té ka fè gro konba

Lendi senk Févriyé an lagrèv démaré
Pa koté Marigo ek pa bò Sentmari
Patron pa ka tann hak pou dé fran yo mandé
Wé ! wé ! wé ! wé ! Lé posédan YO piès pa lé moli

I vini gèv mawchant, désann jis Larenti
Gouvènè Gabrié di jandam ek sòlda
Pa koté Trinité lé grévis YO sézi
Wé ! wé ! wé ! wé ! Lé gouvernan YO ka ba’y balata

Lagrèv maché o nòw jis koté Makouba
Grévis pati Wobè pou Galion Trinité
La gèv maché o sid jis bò lizin Fanswa
Wé ! wé ! wé ! wé ! Lé posédan YO piès pa ka ladjé

Liétènan Kahn prétann ki i té atatjé
Ba solda’y lòd tiré dan lafoul ki té la
Ek té ka diskité épi mè Ofanswa
Wé ! wé ! wé ! wé ! Mi movezté, fout YO ni méchansté

Dis mò, douz blésé grav ka benyen adan san
Patron ka négosié pa koté Sentmari
Maché anlè Foyal ; travayè pa moli
Wé ! wé ! wé ! wé ! « Misié Michel pa lé ba’y dé fran »

Le tjenz, akò signé : ni brimad ni « pikan »
Ven pil kann, vensenk patjé dis bout pou an tach
Senkant pou san ògmantasion ek plud kravach
Wé ! wé ! wé ! wé ! « Misié Michel pa lé ba’y dé fran »

Mé patron rivancha pa respekté lakò
Koté lizin Tibouk YO jis bésé lajan
Pou kasé lé grévis YO fouté moun dérò
Wé ! wé ! wé ! wé ! « Misié Michel pa lé ba’y dé fran »

Sé pa pou sa toutfwa travayè bésé tèt
Sé di la yo konprann fo sanblé pou lité
Pou té sa rézisté, sendika yo monté
Wé ! wé ! wé ! wé ! Travayè ka lité pou pé sa lévé tèt

Daniel M. Berté

151217

Lire aussi : La tuerie du François (février 1900)